A logikai játékok mindig is fontos részét képezték a C64 véráramának, a gép köré alakult közösség házigyára folyamatosan ontotta magából a műfaj jobbnál jobb képviselőit (hát még a hivatalos szoftvercégek). Azt is mondhatnám, hogy kezdők, félamatőrök számára lényegében az egyetlen játékmegvalósítási lehetőség (a kalandjátékon kívűl) a logikai játék volt - és egyébként ma is az.
2048
A régi motorosok számára ismerősen csenghet a Triad név, ugyanis ők a szkéna egyik legrégebben és legtermékenyebben működő, legendás szakértelemmel rendelkező csapata. Természetesen nem csak játékok felszecskázásával foglalkoznak, hanem néha saját játékokkal is előállnak, ilyen például a mobilos berkeken belül nagy sikert aratott
A játék olyan egyszerű ötleten alapszik, hogy akár 30 évvel ezelőtt is megjelenhetett volna, ha valaki kitalálja, és valószínű, azóta rajonganának sokan érte: egy (alapesetben) 4x4-es rácson mozgathatunk négyzeteket, amelyeknek van egy értékük. Az irányzékkal egyszerre irányítjuk mindegyik négyzetet a rácson belül, már amelyik mozgásra képes: ha két azonos számértékű négyzet találkozik, értékük egybeolvadva összeadódik, és onnantól az lesz a négyzet értéke. Minden egyes mozdulattal egy újabb négyzet keletkezik, a játék elején állíthatjuk, hogy csak 2-es, vagy pedig 3-as értékű is megjelenhet randomban - ez utóbbi nehezíti a játékot, hiszen annyira nem kiszámítható a játékmenet.
A játék célja elvileg egy 2048-as értékű négyzet összetologatása. A csapat elképesztően jó minőségben darálta újra a játékötletet, meglepően commodore-os lett, mintha csak erre a géptípusra találták volna ki a nyolcvanas években. Joystickal és kurzorbillentyűkkel is játszható, látványos, egyedüli és egyetlen hibája nem is az ő hibája - mégpedig az, hogy mobilos port. Ettől a ténytől eltekintve azonban bőven megérdemli a legjobb pontszámot, amit lehet neki adni, az újkori logikai játékok között előkelő helyet érdemel!
bombakereso
Az aknakereső már létező játék volt a '60-as években, amelyet papíron játszottak - igazán híres viszont akkor lett, amikor a
A gamereknek két fajtája van tehát: akik sz*rrá nyúzták, és akik csak ritkán éltek vele, mert a logikai játékokban a nyugalmat keresték, csak ritkán a robbantgatós izgalmat... Én az utóbbi kategoriába tartoztam, és tény, hogy az aknakereső a világ legizzasztóbb logikai játéka (a második az akasztófajáték, igen), viszont jól el lehet vele szórakozni.
Ezt a 2019-es játékot Krissz követte el, és milyen jól tette, mert C64-re egyetlen, a műfajhoz tartozó minőségi produkció sem született meg eleddig. Ebben viszont minden megvan, ami kellhet a játékba: lehet állítani a játéktér méretét, és van benne robbanás effekt is, azaz a stílus követelményeinek maximálisan megfelel (az extra mélyen búgó, bevezető dallamszörnyedmény különdíjas!). Mielőtt valaki elfogultsággal vádolna meg (mert közismert, hogy ugye Krissz a szerzőtársam), elárulom, hogy még napjaink egyik nyomatékos online kiadványa, az Indie Retro News is megemlítette egy bejegyzésben, úgyhogy külön megtiszteltetés, hogy a megjelenés előtt tesztelhettem. És egyébként is, minden sallangtól mentes, letisztult, gyors játékélményre koncentrál, ahogy azt kell, minden digitális virtuális 8-bites tűzszerésznek kötelező.
cimbo
Joggal lehetne vádolni még elfogultsággal, ugyanis megint egy Krissz féle játékról lesz szó. Már régóta vagyok a "szakmában", nem ma jött le a falvédőm, átlátok a szitán, nem a szomszédba járok gémerkritikákért, nem teliholdkor patkoltak, szóval szerintem minden önbecsapás és elfogultság nélkül meg tudom állapítani, hogy melyik játék sz*r, és melyik kiváló - mint azt ahogy az előző játékválogatások során is megtettem - így tehát elutasítom az effajta elfogultság vádakat. Meg amúgy simán megírnám azt is, hogyha sz*rt csinálna, bár még sose tette, úgyhogy ez a cikk még várat magára.
A
Nem túlzok, ez a változat messze a legtökéletesebb a géptípusra. Való igaz, hogy egérrel, vagy érintőképernyővel gyorsabban lehet irányítani a játékot, az idővel szembeni harcnál értelemszerűen fontosabb ez. Ugyanakkor mivel a C64 ezeket amúgy sem tartalmazza alapból, ezért ezt egyáltalán nem lehet hiányosságnak betudni - a program mindent tud, amit tudnia kell. A játék böngészős változata is nagy kedvencem (szintén Krissz-től), persze ezt a 8-bites verziót nem játszottam annyit az orvosi várótermekben, mint azt - bár az emulátor segítségével már ez sem tűnik lehetetlennek.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy némi ellentmondást érzek azért a játék puritanizmusa miatt, mert tesztelőként azt is tudom (igen, én voltam a teszter), hogy látványilag igen sok extra elem ki is lett belőle írtva, hogy egyszerűbbnek nézzen ki, haha. Ez persze nem baj, a lényeg mézesen benne tömörödik, gyors, és van benne elmaradhatatlan, extra színezőkészlet, tehát itt is biztosított az addikció, mint a böngészős változat esetében: 5 kirakás után színtémát kell változtatni, és a megfelelő szórakozás órákig biztosítva van. Azt hiszem, megállapíthatom, hogy Krissz az addiktív játéktémák feldolgozóüzeme, például már írtam, hogy miatta nem játszom a
COINS
A 2011-es, beszédes című
Talán kicsit negatív hangnemű csengése lehet ennek az ismertetőnek, de ez amiatt van, mert elszomorít, hogy egy ilyen parányi ötlet mennyire időrabló tud lenni - sajnos ez a játék is a jobbak közül való, amelyekre teljes napokat lehetne költeni. Nem óriási játék, de nagyon sok idővel rendelkező embereknek hosszútávon ajánlott!
Dropout
Nem vita tárgya, hogy a
A
Memory-Safe
A memóriafejlesztés játékos formája sosem állt távol a 8-bites kisgépektől, szerencsére a mobiltelefonokon újra reneszánszát éli a műfaj. Aki szereti próbára tenni memóriáját, ezzel a páncélszekrény kódfejtős témájú minijátékkal belevághat egy délutáni tréningbe!
A játék célja, hogy a felvillanó számot megjegyezzük, és a páncélszekrény potméterével betekerjük (tűzgombbal konfirmáljuk). A helyzet persze nem ilyen egyszerű, a következő felvillanó szám már ezután kell hogy következzen, tehát az előzőeket is észben kell tartanunk, és előtte azokat újra, meg újra be kell tekernünk. Az alapötlet persze nem lenne ennyire mulatságos, de így, hogy egy nagyon szép és sima animációval ellátott potméter - tekerést végezhetünk, egészen más a helyzet: az ember el sem hiszi, hogy sikerült mindezt beletöpöríteni 4 kilobájtba!
Puralax
A gyógyszernévnek hangzó cím valóban orvosolni tudja a betokozódott agyműködést! Mint az a program elején olvashatjuk, egy bizonyos Fekete Csaba nevű úriembernek köszönhetjük ezt a konverziót (az eredetiről nem derül ki semmit, de gyanús, hogy mobiljáték). Mindenesetre kiváló az alapötlet, annak idején simán tarolt volna a Commodore Újság-ban is, több oldalon keresztül terpeszkedő listával...
A játék lényege, hogy a TARGET-ban megadott színűre fessük az összes négyzetet, amelyet a pályán találunk. A pontokkal felső sarkukban ellátott négyzeteket tudjuk mozgatni (a pontok száma a mozgatási lehetőségek számát mutatja), így hozzáérve a többi négyzethez, átadjuk a színt az adott négyzeteknek (amelyek kapcsolódnak egymáshoz).
Amikor valaki megkérdez arról, hogy a C64-ben mi a jó, akkor azt mondom, hogy például olyan játékokra ad lehetőséget, amelyeket papíron nem lehet, vagy nehézkes lenne játszani - és elvégzi helyettünk ezt a felügyeleti munkát, hogy önfeledten játszhassunk. És amíg vannak ilyen jó játékok, addig ez így lesz. A zene megszégyenítő gátlástalansággal idézi a '80-as évek kommersz zenei stílusát, de meglepően illeszkedik a játékhoz! Egy pályakód: 6R9X.
q-game
Tudjuk, hogy a korai mobiltelefonok újabb reneszánszát generálták az oldschool játékoknak, hiszen azok a telefonok alig tudtak többet egy 8-bites számítógépnél, sőt, némelyik tudása még azt sem érte el. Újra előkerültek régi játékötletek és születtek újak: ennyi értelme talán volt az okostelefonok előretörésének.
A
Tensor 64
Modern korunk egyik égető fogalma az újrahasznosítás, és nincs ez másképp a játékok világában sem: új ötletek hiányában, vagy a régi ötletek ragyogósága miatt sokszor újra felhasználásra kerülnek alapötletek. A
A játék grafikai elemei a már említett játékéra hasonlítanak (jó, meg a
A pálya elfordításakor természetesen a fizikai törvényeknek megfelelően hullanak le az objektumok (és nem ölnek meg, ha ránk esnek!). A játék minden díjat megérdemel, és itt, és most elmondhatjuk, hogy a
rubikon
Na jó, a végére hagytam ezt, mert egy kicsit ellentmondásos. Először is azért, mert ez a rubik kocka, C64-re megcsinálva. Szóval a játék nem új, legalábbis a témája - tehát erről nem igazán érdemes írni, hiszen mindenki tudja, mi a cél a játékban (vagy akkor nem ezen a bolygón él, és akkor nem is beszél semmilyen emberi nyelven, nyilván).
A helyzet az, hogy ha nincs rubik kockánk, akkor ezzel a játékkal lesz egy. A készítők mindent megcsináltak, ami kellhet ezen játékhoz, ráadásul grafikailag is remek - akik szeretik, nem csalódhatnak benne. Egyedüli nehézség, hogy nem tudjuk gyorsan megnézni a kocka oldalait, így egy kicsit macerás kirakni - de úgysem versenyről van szó, hanem arról, hogy egy rubik kocka le van modellezve 8-biten! Szép munka, ehhez nem fér kétség, de azért a végén szólnék az ellentmondásról is: a rubik kocka egy igazi, portable logikai játék, a C64 meg nem az, és így el nem tudom képzelni, ki játszana vele - de mivel a játék eredetileg magyar találmány, külön jó, hogy van egy ilyen szép változat a magyarok által nagyon szeretett C64-re is!
