Commodore 64 Játékok
A fellegekben járva
Már a múltkori alkalommal is sikerült egy bizonyos témakör szerint válogatni a játékokat, így ezúttal a repülőgépes játékokat foglaltam egy adagba. Két okból tettem ezt: mert akikkel sokat lógtam, rámragasztották ezt egy kicsit, és mindenképpen bizonyítani szerettem volna nekik légierős rátermettségemet. A másik ok pedig az, hogy valamiért nekem a fő csapásvonal sosem jött be igazán, tehát nem vagyok egy szimulátor rajongó, ugyanakkor szerettem a lövöldözős, nem túl bonyolult akciójátékokat, mint azt itt majd látni lehet. Csapjunk a felhők közé!
Wings Of Fury
A névsor elején kezdjük, a
Persze ez csak akkor sikerül, ha nem a tengerben kötünk ki, mint ahogy azt én is tettem a játék első pár indításával, de végülis ráéreztem a le- és felszállás ízére, és kipróbálhattam virtuális katonai képességeimet a bevetéseken is. Egy olyan játék, amiben a sikeres küldetés végén még nem dőlhetünk hátra, mert le is kell szállni és hát az nem egyszerű...
A.C.E(Air Combat emulator)
Életem első emulátora, de a viccet félretéve az egyik első C64-es repülőszimulátor, amit láttam. Már létezett Plus4-re is, de annak idején nem találkoztam vele élőben, csak egy fekete-fehér képünk volt róla az 1001 könyvben, ami eléggé misztikus magaslatokba emelte az előbb említett számítógép képességeiről való elképzeléseimet. A játék nevének kiejtése annak idején így hangzott részünkről: ÁCE, de hallottam ÉSZ-nek is, viszont a legjobb az ÁCSE volt, talán az annak idején futó öblítőreklámmal kötötték egybe a hozzáértők.
Jóllehet, nem a legprofesszionálisabb szimuláció, hiszen az akció kedvéért le lett egyszerűsítve, de még így is eléggé jól hozza a műfaji alapkövetelményeket. Van itt minden, levegőben tankolás, föld-levegő rakéta, mozgó táj (meglepően jó), térkép, géppuskazaj, hajók. Mivel kazettán is fut, nagy népszerűségnek örvendett, a kezdeti korszakban mi is toltuk serényen - bár leszállni nem tudtam benne sosem, viszont azért manőverezni, azt bizony igen.
A.C.E 2(Air Combat emulator 2)
Annyiban különbözik az első résztől, hogy ketten vadászhatjuk egymást a levegőben - ezt ilyen jól egyetlen játék sem tudta (ja, persze, a készítők elkurvultak, mert nem kellett felszállni, csak lőni egymást). Többet nem tudok róla, de arra emlékszem, hogy barátaim körében tiltólistás volt, mert az egyikük annyira jó volt benne, hogy nem lehetett ellene egy percnél tovább életben maradni a levegőben.
Hát igen, vannak ilyen született Top Gun pilóták - a filmek is biztos hozzátettek ezen játékok sikeréhez.
Solo flight
Egy igen érdekes, kazettás játék, amelyet valahogy szép nagy, kinyitható műanyag dobozban kaptam valahonnan, ahonnan ki akarták dobni. Lesz, ami lesz alapon kipróbáltam, és bejött: gyakorlatilag sétarepülős program, időjárással, postacsomag szállítással - vektorgrafikával, és eléggé jól el is vannak találva az arányok, pedig hát nem egyszerű műfajról beszélünk (annyira, hogy csak egy évtizeddel később jutott a szoftvergyártók eszébe újra a műfaj).
Ebben már leszállni is tudtam, ezzel pedig sikerült kivívni az elismerést a haverok körében, bár azért a békebeli, idilli sétarepülőzés távol állt tőlük - mert ugye annak mi értelme, ha nem lehet a levegőből géppuskázni a földhözragadtakra..?
first strike
A
A játék nézőpontjával is kivágták a rezet, a szépen animált repülőgép a tájba repül bele, de a sebesség elképesztően jó, és pörgős az akció, jól fordul a gép - amihez hozzájön az izgalom, hogy lőszerünk nem véges, nagyon figyelni kell, mit mivel lövünk.
A radarunkat szétlőhetik, tankok lőnek minket, hajók, ellenséges vadászgépek, szóval minden adott egy kemény lövöldözős menethez: szerintem ebben - talán - nincs is párja a géptípuson: nekem ebből a válogatásból (és a repülős játékok között) ez a kedvencem.
F-16 Combat Pilot
Tipikusan az a játék, ami egy amatőr számára teljesen élvezhetetlen, viszont a rajongók (profik) számára igazi csemege: egy barátomnak eredetiben volt meg a játék, és sokat játszott vele, közben serényen nyomkodta a billentyűzetet.
Egyébként bonyolultságban tényleg felér egy szimulátorral, de engem nem tudott megfogni, hiszen az első kategoriába tartoztam, de a mai gameplay videókat nézegetve valóban sok mindent tudhatott.
choplifter
Repülős játék ez is, bár helikopteres, de abból viszont a legizgalmasabb, az biztos. Nem elég, hogy háború van, a mi dolgunk, hogy embereket mentsünk az ellenséges területekről egy helikopterrel. Az a játék, ami komoly dilemmákat képes okozni harci helyzeteivel, mikor ott kell hagynunk néhányat, csak hogy a közeledő tankoktól mentsük a többieket, majd elrepülve látjuk, hogy találat éri az ottmaradtakat...
Ezt a játékot tényleg nagyon eltalálták, pedig a grafikailag egyáltalán nem használja ki a C64-et, és mégis - egyszerű, nagyszerű - nem véletlenül készült belőle sok új változat például 16 bites konzolokra is, mert az alapötlet egészen kiváló, 8-bites teliltalálat.
Blue Max
A blúe maksz is nagyon a C64 korszak legelején csapódott az arcomba, azóta is nehezen hevertem ki. Nem mondom, hogy rossz játék, de nagyon ismert, és emiatt viszont eléggé túl volt értékelve - szerintem inkább középkategóriás.
Én személy szerint egyedül nem sokat játszottam vele, de a korai időszakban nagyon szerették a pajtik, és úgy nem volt rossz poén, hogyha másokkal lehetett egymás bénázásán gúnyolódva hülyülni.
ATF(Advanced Tactical Fighter)
Na, ez egy eléggé érdekes kutyulék, kicsit szimulátor is, kicsit akció is, ezek mellé van egy vektoros domborzatrajzoló rutinja, ami elég nyersen mutat.
Tulajdonképpen egy kezdeti 3D-s játék, itt is lehet fegyvereket pakolni, de szerény véleményem szerint a
1942
Annak ellenére, hogy ez (asszem) egy sotemup konstrukcion kitt-tel készült játék, kategóriájában a legjobb. Grafikailag is ötletes, akciódús, óriási kedvenc volt a kezdeti időkben, apám egyik nagy favoritja (elég sokáig eljutott benne). A játék a második világháborúban játszódik, a midway szigeteki csatában.
A játékmenet nem különbözik a többi ilyen - egyébként játéktermi eredetű - lövöldözős játéktól, sőt, ez ráadásul egy konverzió, ami nagyon jól sikerült. Katonás zenéje az egyik legjobb ebben a műfajban, remekül illik a hangulathoz.
The Dam Busters
Na, ez aztán a durva szimuláció. A játék a második világháborúban játszódik, na de ahogy ezt teszi, úgy azt egyik játék sem csinálja utána. A franciaországi fronton kerülünk bevetésre, mégpedig egy bombázóval. Hozzáteszem: én bombázó segédtiszt voltam apám mellett! Éjszakai bevetésre indultunk... A felszállásnál már be voltam tojva, és az ellenséges állások vészesen közeledtek... Átlépve a frontvonalat mindenhonnan veszély leselkedett ránk... A németek kereső reflektorai... Villanás! Eltaláltak...
A grafikai megvalósítás - mivel éjszakai küldetésünk van - főként kimerül a tájon világító pontokban, de ez a minimalizmus adja meg az ízét! Tipikusan jó példa arra, hogy a hátrányból hogyan kell előnyt csinálni - hiszen más repülőszimulátoroknál látható, hogy a nappali táj kirajzolása eléggé kétesélyes lehet. Nem mondom, hogy egy lomha bombázó irányítása egyszerű, több képernyőnyi irányítópultunk is van - de annak idején nem okozott gondot, és aki szeretné az egyik legjobb hangulatú, repülős, második világháborús játékba beleásni magát, annak mindenképpen ajánlom!
